még nem tökéletes a tánc az élethez...

2014.11.10. 10:14 - Fricsek

csak egyedül.

valahogy elveszettem a tánclépéseknél a fonalat,a könyvnél amit az élet ír. nem tudom követni.néha elrontom és kezdhetem újra.

annyira nehéz a lépéseket és a dallamot összehangolni. egyáltalán jó ritmusban lejtem-e a táncot?! néha nagyon nehéz. találkozol valakivel és ő siet...túl gyors...más túl lassú...nem találjuk együtt az ütemet...vagy lemaradnak, vagy rohannak. nagyjából eddig többé-kevésbé egyedül roptam.néhanapján valaki megpróbált csatlakozni, vagy én valakihez de nem ment valami fényesen, magyarán elég bénák voltunk. sok esetben egymást gáncsolgattuk folyton, vagy épp csak szimplán ellökött/ellöktem valaki/valakit. volt, amikor megpróbáltuk felvenni egymás ritmusát, de egyszerűen többszöri próbálkozásra sem sikerült semmi maradandót összehozni.de hát érthető, hiszen nem ugyanaz a dal.
aztán rájöttem, nem a zene a lényeg, hanem a másik.
megtanulhatsz mindenféle figurát a tükör előtt, de az akkor is csak üres mozgás, ha nem érzed a másikat akkor olyan lesz a tánc mintha betonfal húzódna köztetek, üres, hideg, monoton és unalmas.
de ha a másik belebújik a gondolataidba, a sejtjeidbe, a lelkedbe, akkor nem számít a zene, az mindig tánc lesz, forró, felemelő és vad, még ha csak lassan ringatózol is, miközben kétoldalról tartod az arcát és csak nézed a szemét...

ahogy ő meséli, minden szava igaz, figyeld csak:

A bejegyzés trackback címe:

https://fridabogi.blog.hu/api/trackback/id/tr656883113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boony 2015.01.27. 13:47:32

Pedig pont a ZENE ami számít, mert "sajnos" a tánc tanulható!
(elvileg) Intelligens ember lévén meg tudtam tanulni a tangót. Meg tudtam tanulni az angol keringőt vagy egyéb páros táncot, és mivel tudtam idomulni, alkalmazkodni, kompromisszumot kötni, fel tudtam venni a ritmust és a lépést. Bárkit megkérdeztél mint kívülálló azt mondta volna hosszú évek óta együtt táncolok a partneremmel. Talán párszor egymás sarkára léptünk gyakorlás közben, de ahol fát vágnak ott hullik a forgács, és nem minden arany ami hörcsög. Ezek a táncok harmonikusak voltak, jól kivitelezett produkciók de a hibát ott követjük el, h ezt magunkba is így fektetjük le. De ez csak egy tánc, amit eltanulhat szinte bárki. Bármelyik múltbéli kapcsolatom vissza nézve egy jól összerakott koreográfiára épülő produkció volt, majdhogynem hibamentes és ezzel nincs is baj!!! De a ZENE az más. Amit megtanultam, h lehet így élni, és még a boldog pillanatok sem kerülnek el minket, de csak olyan partnerrel megyek parkettre aki egy bachata számot tesz a zenegépbe, mert jártam már sokféle táncot de igazán ebben érzem önfeledtnek magam! Röviden: a zenéhez kell partnert keresni a táncot majd megtanuljuk és az a jó ha lassan.

Ezt cenzúrázd: NE ess szét mert szétrúgom a csád! Több vér volt ennél a töködben!

Fricsek · http://fridabogi.blog.hu 2015.01.27. 13:53:59

szeretem azt ahogy gondolkodsz:)